Az erdélyi sajtótörténet kutatási terve

Az erdélyi/romániai magyar sajtó történetének kutatása

A Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet 2010 tavaszán alakult meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem média szakos doktori hallgatóinak kezdeményezésére a már korábban működő MEDEA Egyesület keretében. Kezdettől célul tűzte ki – egyebek mellett – az erdélyi/romániai magyar írott és elektronikus sajtó adatbázisának megteremtését, a médiarendszer működésének vizsgálatát, korszerű médiaelméleten alapuló történetének a megírását.

Mi tette elodázhatatlanná ezt a vállalkozást? Alapvetően az a hiányérzet, hogy a magyar sajtó 1790 utáni erdélyi történetéről még nincs átfogó szintézisünk. Csak részeredmények vannak. Hogy milyen kutatási előzményekre alapozhatunk? Mindenekelőtt a két világháború közötti sajtónk adatbázisát megteremtő Monoki István és az ő munkáját folytató Kuszálik Péter kiadványaira, másrészt pedig a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon köteteinek sajtótörténeti szócikkeire, a BBTE Újságírói Tanszékén 1997 óta készülő sajtótörténeti szakdolgozatokra, a 2009 után megvédett doktori értekezésekre, a tíz éve megjelenő szaktudományi folyóiratunk, a ME-dok vonatkozó közleményeire. Az intézményesülés beindításakor nyilvánvaló volt számunkra, hogy a továbbiakban a Kommunikáció- és Médiakutató Intézetnek kell felvállalnia az erdélyi/romániai sajtótörténeti kutatások megtervezését és megszervezését. Vizsgálnunk kell az erdélyi (nemcsak a magyar!) sajtó kialakulásának és kibontakozásának időszakát (1790–1848), a polgári sajtónyilvánosság periódusát (1849–1920), a kisebbségi sajtó két világháború közötti időszakát, a „szocialista nyilvánosság”, valamint a posztkommunista sajtó korszakát. Maradandó választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet vállalt ez a sajtó a történelmi cezúrák elviselésében, a történelmi korszakváltások előkészítésében, a kisebbségi társadalom önszerveződéseiben, az erdélyi magyarság létkérdéseinek megjelenítésében.

Az egyes periódusok és a feladatok elvégzésére vállalkozó kutatók:

a) Az erdélyi/romániai magyar sajtótörténeti kutatások bibliográfiájának összeállítása (Győrffy Gábor, Cseke Péter, Újvári Mária)

b) Az erdélyi/romániai magyar sajtó forrásainak feltárása, a korábbi kutatások eredményeinek a számbavétele, a részkutatások elkezdése:

– 1790-től 1848-ig (Győrffy Gábor),

1849-től 1900-ig (Péter Edit)
1900-tól 1919-ig (Bodó Márta, Tibori Szabó Zoltán)
1919-től 1940-ig (Bodó Márta, Cseke Péter, Szabó Zsolt, Vallasek Júlia)
1945-től 1989-ig (Botházi Mária, Cseke Péter, Győrffy Gábor, Orbán Katalin, Rácz Éva, Szabó Zsolt)
1990-től 2015-ig (Bodó Márta, Botházi Mária, Cseke Péter, Orbán Katalin, Péter Árpád, Rácz Éva, Szabó Zsolt)

Programvezető kutató: Cseke Péter sajtótörténész, doktorátusvezető egyetemi tanár.

Egyéni kutatási tervek

Győrffy Gábor

Az erdélyi sajtó története a kezdetektől 1848-ig

Az erdélyi sajtó 1848-ig tartó történetéről még nem készült átfogó, tudományos jellegű kutatás. A 19. században, illetve a két világháború között megjelentek ugyan egyes tanulmányok (például Jakab Elek: Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. A Magyar Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Bp., 1882., Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Kolozsvár, 1939), azonban ezek egyfelől nem tárgyalják a teljes erdélyi sajtót, másfelől a kutatás módszereit illetően idejemúltak. A magyarországi sajtótörténeti kiadványok csak érintőlegesen foglalkoznak az erdélyi sajtó történetével, beleértve az MTA kétkötetes kiadványát is, amelyek első kötete 1979-ben, a második pedig 1985-ben jelent meg A magyar sajtó története címmel. A tárgyi hiányosságok mellett az akadémiai kiadvány leíró, tartalomelemző módszere is megkérdőjelezhető.

A kutatás céljai és módszerei:

A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson az erdélyi sajtó fejlődéséről a kezdetektől (a 1780-as évek) az 1848-ig tartó időszakban. A kutatás a sajtó társadalomtörténeti szemlélete alapján fogalmazza módszerét, figyelembe véve mindazokat a társadalmi, gazdasági, művelődési és politikai szempontokat, amelyek hozzájárultak az erdélyi sajtórendszer kialakulásához és fejlődőséhez, illetve ezek kölcsönhatását a sajtó rendszerével.

Források

Erdélyi sajtókiadványok 1783–1848 között (Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, városi könyvtárak)
Magyarországi sajtóban megjelent korabeli említések az erdélyi sajtóról jelenlétéről
Erdélyi sajtóra vonatkozó szakirodalom (magyar, román, nyelven). A magyar nyelvű bibliográfia megtalálható: Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia, 1705-1848. http://mek.niif.hu/03500/03545/html/index.htm
Levéltári anyagok (Erdélyi városok levéltáraiban – elsősorban Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben – fellehető anyagok)

A kutatás első évében felvázolnám az erdélyi sajtó előzményeit, az erdélyi művelődési viszonyokat a 18. században, illetve a meghatározott korszakolás alapján számba venném a rendelkezésre álló könyvészetet, a fellelhető kiadványokat, és elvégezném az 1790-1848 közötti erdélyi sajtó történetére vonatkozó előkutatásokat.

Korszakolás, kutatási fázisok

I. A sajtó előzményei. A sajtó kezdetei Erdélyben, története 1794-ig

az erdélyi társadalom a 18. században (nemzetiségi törekvések, gazdasági, politikai és művelődési viszonyok), a jozefinimus évtizedének politikai viszonyai, a cenzúra intézménye
Nagyszebeni német lapok (Siebenbürger Zeitung, Kriegsbothe, Siebenbürger Bote, Theatralische Wochenblatt)
Hochmeister Márton, a nagyszebeni művelődési és sajtóélet szervezője
A szabadkőművesség szerepe az erdélyi művelődési életben
A nagyszebeni (kolozsvári) Erdélyi Magyar Hírvivő
Erdélyi hírlapírók a bécsi és magyarországi lapoknál (Benkő József, Szacsvay Sándor, Pánczél Dániel)

II. Az erdélyi sajtó 1794-tól az Erdélyi Múzeum megjelenéséig

a jakobinus mozgalom elfojtásának következményei, sajtóirányítási elvek
a sajtóirányítás elvei, sikertelen magyar lapalapítási kezdeményezések Erdélyben
az erdélyi német sajtó (Siebenbürger Bote, Siebenbürger Quartalschrift, Provinzialblatter)

III. Erdélyi sajtóviszonyok 1814-1825 között

Az Erdélyi Múzeum szerepe az erdélyi művelődésen és tudományosságban.

szerkesztői elvek
romantikus irodalomszemlélet kibontakozása
publicisztikai kezdeményezések
pedagógiai kezdeményezések

IV. Az erdélyi sajtó 1825-től az 1930-as évek végéig

a reformkor eszméinek hatása az erdélyi társadalomra (Széchényi és Wesselényi)
a nyilvánosság kezdeti intézményei, művelődési és politikai szerepük (olvasótársaságok, kaszinók Erdélyben)
a sajtószabadságról való gondolkodás története a reformkorban
irodalmi és politikai nyilvánosság viszonya

V. Az erdélyi sajtó az 1840-es években

A véleményközlő politikai sajtó kialakulása, szerepe a polgári nyilvánosság létrejöttében

- az Erdélyi Híradó a haladó eszmék terjesztésének szolgálatában

- a kormánypárti sajtó megjelenése: Szilágyi Ferenc – Múlt és Jelen és melléklapjai

Politikai nyilvánosság az erdélyi sajtóban:

- liberalizmus és konzervativizmus eszméinek ütközése

az unió megvitatása
a magyar nyelv kérdése
adó és közteherviselés, örökváltság
Erdélyi Múzeum alapításának kérdése

Szépirodalmi és művészeti lapok Kolozsváron, irodalmi nyilvánosság

Ismeretterjesztő folyóiratok (Természetbarát)

Hirdetési lapok Kolozsváron:

Heti Tudósítások
Kolozsvári Heti Lap

Lapkezdeményezések Erdély más városaiban

- Nagyvárad: Debrecen-Nagyváradi Értesítő (1843)

- Arad: Aradi Hirdető

VI. A forradalom és szabadságharc sajtója Erdélyben

Ellenőr, Honvéd, Szabadság, Kolozsvári Híradó (Kolozsvár)
Csíki Gyutacs (Csíkszereda)
Brassói Lap
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az erdélyi magyar írott sajtó a kommunista diktatúra időszakában (1944-1989)

Az eddig végzett kutatásaim és megjelent tanulmányaim alapján a kutatás első évében kialakítanám a kommunista diktatúra erdélyi magyar sajtójára vonatkozó rész szerkezetét, pótolnám az eddigi kutatásaim hiányosságait.

A témában eddig közölt legfontosabb tanulmányaim:

Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszakában. Komp-Press, Kolozsvár, 2009. (230 oldal)

A magyar nyelvű sajtó és sajtószabadság története Romániában 1918-1989. In: Apró István-Paál Vince (szerk.): A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig. Fejezetek a magyar sajtószabadság történetéből. Médiatudományi Intézet, 2014. 97–165

Korszakolás, kutatási fázisok

A kommunista hatalom megszilárdításának időszaka (1944-1953).

Az önálló erdélyi magyar sajtórendszer felszámolása és a kommunista rendszerre jellemző szerkezetének kialakulása.
független demokratikus lapok, valamint az erdélyi magyar intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, stb.) elsorvasztása, ugyanakkor a Román Kommunista Párt (RKP) orgánumainak térhódítása és a központi irányítást szolgáló bukaresti magyar nyelvű kiadványok megjelenése
a Magyar Népi Szövetség kiadványai
az egyházi sajtó
irodalmi lapok
a propagandát szolgáló kiadványok

Az 1953-1965 közötti sajtórendszer vizsgálata

A sajtórendszer megszilárdulása, az ellenőrzés alapelvei
A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása és sajtórendszere
A Korunk újraindulása

Az erdélyi magyar sajtó a Ceauseșcu-korszakban

átmeneti liberalizáció az 1960-as évek második felében, lapok indulása
a sajtóellenőrzés szigorítása, a kulturális forradalom és személyi kultusz időszaka az 1970-es évek elejétől
a propaganda térhódítása az erdélyi magyar sajtóban
a kisebbségi sajtó jellegzetességeinek megszüntetése az 1980-as években

Botházi Mária

A második Korunk és műhelyei

Az idén kilencven éves kolozsvári emblematikus folyóirat, a Korunk Gáll Ernő nevével fémjelzett második folyama vállaltan a Gaál Gábor-i örökségre épített a lapkészítés programjának kidolgozásakor. Az új folyam – bár a társadalmi valóságot közvetlenebbül tükröző szociológiai, politikai közlései nem léphették át az adott korlátokat – egyéb elméleti, áttételesebben reflektáló írásai segítségével űrt töltött be, új színfoltot jelentett a korabeli erdélyi magyar szellemi életben. A folyóirat igen széles tematikai skálát fog át, amelybe a szerkesztőség be kívánja tagolni a honi magyar nemzeti és nemzetiségi problémákat, elméleti igényű írásokban hírt kíván adni az egyetemes kultúra és tudomány legújabb megjelenéseiről, vállaltan híd szerepet kíván betölteni az együtt élő kultúrák között, ugyanakkor egyes kritikai írásival és nemzeti hagyományébresztő tanulmányaival a szerkesztőségnek sikerül eseményszámba-menővé tennie főként az első kilenc lapszám megjelenését. Az 1963-as és 1964-es évfolyamoktól kezdődően kissé fellazulnak ezek a szigorúan ellenőrzött keretek, megjelenik néhány súlypontos összeállítás színházról, orvostudományról, világirodalomról, helyt kap a hasábokon a szociológia akkor divatos témájának tárgyalása. A ’60-as évek második felétől a szerkesztőség egyre nagyobb hangsúlyt fektet a súlypontos szerkesztésre, a Korunknak sikerül igen átfogóan bemutatnia a kibernetika (1965), a helytörténet (1969), a strukturalizmus, történelemkutatásunk kérdései (1970), a szocialista nemzetiség fogalma, irodalomtörténetünk kérdései (1971), zene és anyanyelv (1972), a Kalotaszeg, a Madách-kérdés, a jogtudomány és joggyakorlat (1973), képzőművészetünk, a mai filozófia (1974), Ady (1977), a színházművészet (1978 és 1980), Móricz Zsigmond, a szociológia és szociográfia (1979), József Attila (1980) legaktuálisabb kérdéseit. Amellett, hogy a korabeli lehetőségekhez mérten igyekezett a lappal széleskörű tájékoztató funkciót ellátni a szerkesztőség, a hetvenes évektől kezdődően a lap köré szerveződő állandósult rendezvényekkel és kiadványokkal a romániai magyarság kulturális, ismeretterjesztő, tudatformáló és nemzetiségi önismeretének elmélyítését és fenntartását szolgáló, és ebben vezető szerepet ellátó intézményévé vált. Szerepe ebben társadalmi jelentőségű – különböző rendezvényei révén az egyes tudományágak olyan képviselőit vonta be szerzői táborába, akik egyébként nem rendelkezvén kellő írói vénával gondolataik papírra vetésére, nem jelentkezhettek volna a folyóirat hasábjain.

Bár a rendszerváltás előtt sokan sokféleképp foglalkoztak a folyóirat második időszakának leírásával, átfogó második Korunk-történettel nem találkozhatunk, és a rendelkezésre álló forrásokat áthatja az a pártos szemléletmód, amely egyre sürgetőbb újragondolást kíván. A pályázat célja egy átfogó és kelló távolságtartással, objektivitással megfogalmazott Korunk-történet megírása. Ez alatt nem csupán a lap történetének bemutatását értjük, hanem a lap köré csoportosuló tudományos-művészeti körök (Korunk délelőttök, Korunk galéria, Korunk kör stb.) működésének, anyagának (dokumentumok, résztvevők, rendezvények) feltérképezését is.

Rácz Éva Mária

A rádiós műsorszolgáltatás történetének elemei az erdélyi/romániai magyar sajtó történetének kutatásában

Az általam kutatott témarész a romániai/erdélyi magyar rádiózás, konkrétabban a rádiós műsorszolgáltatás (tehát eltekintek a rádióamatőrök rádiózásától). Ezzel kapcsolatos könyv igen kevés született az utóbbi évtizedekben. A hazai román és magyar rádiózás kutatása egyaránt kevés anyagot termelt ki. A hazai kiadású szakkönyvek közül egyesek fordítások németből vagy angolból, mások román nyelvűek. Magyar szinte egyáltalán nincs – leszámítva néhány, inkább visszaemlékezés jellegű munkát (például Jászberényi Emese, illetve Csifó János könyvei a Marosvásárhelyi Rádióhoz kapcsolódóan, de nem annak történetéről).

A rádiókritika sem elterjedt a mai médiában, ezért esetleg a régi újságokban találhatunk olyan írásokat, amelyek relevánsak lehetnek a rádiózás kutatásában.

Másfelől, fontos azoknak az írásoknak a feltérképezése, amelyek a médiafogyasztást, ezen belül az esetleges rádiózási szokásokat, a változásokat mérték. Ezek médiaszociológiai folyóiratokban, konferenciakötetekben jelentek meg.

A kutatás első lehetséges lépései:

a rádiózással kapcsolatos bibliográfiai munkák jegyzékének összeállítása;
a hazai rádiózásról szóló források jegyzékének összeállítása;
a rádiózásról vagy azzal kapcsolatosan készült szakdolgozatok, mesteri és doktori dolgozatok jegyzékének összeállítása;
a magyarul (is) sugárzó romániai rádiók jegyzékének összeállítása, folyamatos frissítése;
a közszolgálati rádiók archiválási rendszerének feltárása, különös tekintettel azok kutathatóságára.

Források:

az Országos Audiovizuális Tanács adatbázisai (www.cna.ro) – rádiókról, törvényes keretről;
a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének média-adatbázisa (Médiacímtár, itt: www.mure.ro) és kiadványai;
a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon vonatkozó szócikkei;
a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet Minerva szakkönyvtára;
a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár (és alkönyvtárainak) anyaga;
a Max Weber Kollégium könyvtára;
a Transindex Adatbankjában fellelhető kutatói oldalak.

Vallasek Júlia

Kutatásom kiindulópontja, hogy irodalom és újságírás viszonya a XX. század első felébensokkal szorosabb volt, mint napjainkban. Ebben az időszakban zajlott a sajtó professzionalizálódása, amikor a polgárosodásnak és a távközlési forradalomnak köszönhetően egyre fontosabbá lett a hírszolgáltató, informáló jelleg a szépirodalom pedig fokozatosan kiszorult a napisajtó oldalairól.

A habermasi értelemben vett irodalmi nyilvánosság a politikával kapcsolatos nézetek terjesztésének és ütköztetésének lehetséges tereként funkcionált. Mindezt személyi átfedések is erősítették: a századforduló, illetve a XX század első évtizedeiben számos neves író dolgozott hosszabbrövidebb ideig egy-egy napilap szerkesztőségében.

Hipotézisem szerint a szépirodalom (elsősorban versek, illetve az irodalomhoz közelebb álló

sajtóműfajok, mint a tárca, glossza és publicisztika) speciális szerepet kap a fontos történelmi pillanatokban, így pl. a második világháború során is. Egyfelől rituális funkciót tölt be, másfelől a metaforikus nyelvhasználatnak köszönhetően a cenzurális megkötések közti információközlést is lehetővé teszi.

Kutatásom tehát egyfelől a szépirodalom és a professzionális újságírás viszonyát vizsgálja meg, másfelől arra is fókuszál, hogyan működik a (csoport vagy személyes) identitás illetve az alteritás konstrukciója a korabeli mainstream sajtóban.

A Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet mnkakársainak publikációs jegyzéke

CSEKE PÉTER doktorátusvezető egyetemi tanár

Önálló kötetek:

1997 Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Tanulmányok (1987–1997). Kriterion Könyvkiadó, Bukarest – Kolozsvár, 244 p.

2000 Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Írói monográfia. Balassi Kiadó, Bp., 244 p.

2003/a Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 344 p.

2003/b Időrobbanás. Egy szellemi útkeresés műhelytörténetéből. Széphalom Könyvműhely, Bp., 264 p.

2005 Jöjjön el a mi időnk. Esszék, tanulmányok, dokumentumok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 280 p.

2006 Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl (1990–2005). Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc – Szépírás Kiadó, Szolnok, 264 p.

2008 A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Magyar Napló Kiadó, Bp., 246 p.

2010/a Álom egy kolozsvári Solveig-házról. Eszmetörténeti tanulmányok, dokumentumok. Széphalom Könyvműhely, Bp., 220 p.

2010/b Fájó sebekből termő ágak. Eszmetörténeti tanulmányok. Lucidus Könyvkiadó, Bp., 210 p.

2011 Védjegyek. Íróportrék – ellenfényben. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 286. p.

2012 Csíksomlyói Székely Népfőiskola (Burus Jánossal). Tanulmányok, dokumentumok. mek.oszk.hu/10500/10555/cedula.html 2012. ápr. 11. – MEK-10555.

2013 Csíksomlyói Székely Népfőiskola (Burus Jánossal). [Tanulmányok, dokumentumok.] Hungarovox Kiadó, Bp., 136 p.

2015/a Borongós ég alatt. Sajtótörténeti tanulmányok. Nap Kiadó, Bp., 324 p.

2015/b Valori ale presei maghiare din România (1919–2014). [A romániai magyar sajtó értékalakzatai.] Ed. Tritonic Kiadó, Buc., 376 p.

2015/c Erdélyi értékhorizontok. Újabb eszmetörténeti tanulmányok. Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány, Bp., 324 p.

2016 Örökhagyók, értékvédők. Krétarajzok két évtized tanulmányaihoz. Pálls-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 350 p.

Sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott forráskiadványok:

1986–1990 Erdélyi Fiatalok – dokumentumok, viták (1930–1940). (Dr. László Ferenccel.) Kriterion Könyvkiadó, Buk., 500 p. [Az 1986-ban kinyomtatott kötet 1990 elején jutott el az olvasókhoz.]

1989 Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. [Molnár Gusztávval.] Héttorony Könyvkiadó, Bp., 268 p.

1995 Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937–1987). Mentor, Marosvásárhely, 258 p.

1997 László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Publicisztikai írások, tanulmányok 1929–1940. Minerva, Kolozsvár, 284 p.

2003 A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete (1923–2003). Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 272 p.

2004 László Dezső emlékezete 1904–2004. Polis Kiadó, Kolozsvár, 360 p.

2006 Buday György és Kolozsvár. Álom egy Solvejg-házról. Esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 240 p.

2014 Jancsó Béla levelezése I. (1919–1930). Gondozta Cseke Péter. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 408. [Előkészületben a II., III. és IV. kötet is.]

2016/a Jancsó Béla levelezése II. (1931–1934). Gondozta Cseke Péter. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 524.

2016/b Szigetek, szórványok a Kárpát-medencébern és Észak-Amerikában. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 328.

2016/a Eke és toll. Dr. Nagy Miklós emlékezete. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 392.

Konferencia-kiadványok:

1994 Érték és értékrend az egyetemes magyar irodalomban. Az 1992-es kolozsvári konferencia előadásai. Hungarológia – 5. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 214 p.

1997 Értéktudat az ezredvégen. Magiszter- és doktorjelöltek konferenciája. Kolozsvár, 1996. március 29–30. Hungarológia – 11. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 252 p.

1999 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai. [Hauer Melindával.] Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 172 p.

2003 Minőségi igények és módszertani követelmények a felsőoktatásban. Válogatás a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tartott módszertani konferenciák előadásaiból (2001–2003). [Kozma Kis Erzsébettel.] Presa Universitară Clujană – Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 142 p.

Gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok:

1981/a A Termés szerepe Horváth István világszemléletének kialakulásában. In: Láng Gusztáv és Szabó Zoltán szerk.: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Buk., p. 129–153.

1981/b A Falvak Népe/Falvak Dolgozó Népe néprajzi bibliográfiája1945–1980. In: Dr. Kós Károly – Dr. Faragó József szerk.: Népismereti dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Buk., p. 219–256.

1984/a A népiség elve az Erdélyi Helikonban. In: Szabó Zoltán szerk.: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. Kriterion Könyvkiadó, Buk., p. 104–144.

1984/b Önszervező társadalom erdélyi építője (Balázs Ferenc). In: Kántor Lajos szerk.: Erdélyi csillagok. Újabb arcok Erdély szellemi múltjából. Héttorony Könyvkiadó, Bp., p. 137–153.

1994 Jancsó Béla-redivivus. In: Szabó B. István szerk.: Feltáratlan értékek a magyar irodalomban – Az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézete és az MTA Irodalomtudományi Intézete 1993. november 25–26-i tudományos konferenciájának előadásai. Anonymus Kiadó, Bp., p. 341–352.

1995 Egyetemi szintű magyar újságíróképzés Kolozsvárt. In: Szabó Zsolt szerk.: Újságíró évkönyv 1995. Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár – Marosvásárhely, p. 11–22.

1996/a Tudományművelés – egyetem nélkül (1919–1940). In: Faragó József, Incze Miklós, Katona Szabó István szerk.: 1000 éves a magyar iskola. „Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai”. Emlékkönyv. Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Bolyai Egyetemért Alapítvány, Bp., p. 38–47.

1996/b Népi irodalomszemlélet az ezredvégen. In: Serfőző Simon szerk.: Az irodalmi köztudat dilemmái. Irodalomértelmezés, értékelés, közvetítés. Az 1995. évi tokaji írótábor tanácskozása. Tokaji Írótábor Egyesület, Budapest – Miskolc, p. 114–120.

1996/c Originality on a Universal Scale. In: Horváth Andor, Kántor Lajos, Selyem Zsuzsa szerk.: Render. Anthology of KORUNK (1990–1995). Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, p. 118–122.

1997 Egyházi és vallásos sajtó – kisebbségben. In: Szabó Zsolt szerk.: Újságíró évkönyv 1997. Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár – Marosvásárhely, p. 67–76.

1998/a Létértelmezések kisebbségi helyzetben. In: Serfőző Simon szerk.: Századunk kihívásai – a magyar irodalom válaszai. Az 1997. évi tokaji írótábor tanácskozása. Tokaji Írótábor Egyesület, Miskolc, p. 105–114.

1998/b Az unitarizmus szerepe Szabédi László indulásában. In: Cseke Péter (szerk.): Szabédi napjai. Komp-Press – Anyanyelvi Konferencia, Kolozsvár – Bp., p. 148–161.

1998/c Keresztény erkölcs és kisebbségi ifjúságnevelés a két világháború közötti Erdélyben. In: Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit (szerk.): A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma–Nápoly, 1996. Szeptember 9–14. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scripta Rt., Budapest – Szeged, p. 1842–1850.

1999 Botschaft der Jahrtausendwende. In: Hajdú Farkas-Zoltán, Kántor Lajos, Kovács Kiss Gyöngy szerk.: Siebenbürgen Magie einer Kulturlandschaft. Kolozsvár – Heidelberg, Printed in Germany, p. 115–118.

2000/a A romániai magyar sajtó történetének előmunkálatai. In: Ágoston Hugó, Ambrus Attila szerk.: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének évkönyve 1999. Marosvásárhely, p. 156–163.

2000/b Öncsonkító irodalom? In: Serfőző Simon szerk.: Irodalmi nemzet? – Hagyományok, kérdések, távlatok az ezredfordulón. Tokaji Írótábor Egyesület, Miskolc, p. 269–274.

2000/c Szerkezeti arányok, műfaji rendezőelvek az erdélyi faluszociográfiákban. In: Keszeg Vilmos szerk.: Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve – 9. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, p. 178–194.

2001/a Németh László és Jancsó Béla. In: Monostori Imre, Olasz Sándor szerk.: Németh László Emlékkönyv. Németh László Társaság – Tiszatáj Alapítvány, Szeged, p. 135–145.

2001/a A nemzetiségi távlatok kérdéséről. In: Tabajdi Csaba (szerk.): Mérleg és számvetés. A magyarságpolitikai rendszerváltás kezdetei. Codex Print Kft., Bp., p. 239–241.

2002/a Az erdélyi falukutatás műhelyei a harmincas években. In: Pölöskei Ferenc szerk.: A falukutatás fénykora (1930–1937). Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., p. 224–237.

2002/b Az erdélyi szociográfia elmélete és gyakorlata. In: Beke György szerk.: Egy műfaj válsága? Tanácskozás az írói szociográfia múltjáról és jövőjéről (Kolozsvár, 2001. október). Magyar Napló Kiadó, Bp., p. 12–41.

2002/c Németh László két erdélyi szellemtársa. In: Serfőző Simon szerk.: „Magyarság és Európa” – Németh László irodalmi vitái. A Tokaji írótábor 2001. évi tanácskozása. Bíbor Kiadó, Miskolc, p. 136–141.

2002/d Enciklopédikus erdélyi hungarológia. A hetvenöt éves Beke György öt életideje. In: Pomogáts Béla szerk.: A hűség vallomásai. Megemlékezés Beke György hetvenötödik születésnapján a Budapesti Székely Házban. KÖZDOK, Bp., p. 112–128.

2003 Dsida Jenő és az Erdélyi Fiatalok. In: Lisztóczky László szerk.: Poeta angelicus. Írások Dsida Jenőről és költészetéről. Dsida Jenő Bráti Kör, Eger, p. 131–144.

2004/a A kisebbségi sajtónyilvánosság korlátozása Romániában (1919–1989). Történeti vázlat és cenzúra-tipológiai vizsgálat. In: Jankovics József és Nyerges Judit szerk.: Hatalom és kultúra II. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Bp., p. 1085–1101.

2004/b László Dezső az Erdélyi Fiatalok körében. In: Cseke Péter szerk.: László Dezső emlékezete. Polis Kiadó, Kolozsvár, p. 79–98. Ua. in: Füzi László és Lengyel András szerk.: ILIA – Írások 70. születésnapjára. Bába Kiadó, Szeged, p. 234–258.

2004/c A magyar nyelvű mezőgazdasági irodalom Romániában (1919–1989). In: Farkas Zoltán szerk.: Adalékok az EGE – EMGE – RMGE 150 éves történetéhez. Erdélyi Gazda Kiadó, Kolozsvár, p. 213–227.

2004/d Otthonosság és illetékesség. In: Beke György szerk.: A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról. KÖZDOK, Bp., p. 334–346.

2005/a József Attila erdélyi kapcsolatai. In: Kántor Lajos szerk.: Ha eljönnél. József Attila a Korunkban. Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, p. 381–393.

2005/b Az igazmondás pireneusi magaslatán. In: Antal Orsolya, Oláh Sándor szerk.: Szívszakadásig. In memoriam Szabó Gyula. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, p. 13–31.

2005/c „Hálát kell adnom a kisebbségi sorsnak”. Gáll Ernő kisebbségi létértelmezéseiről, két tételben. In: Földes György, Gálfalvi Zsolt szerk.: Nemzetiség és felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére. Napvilág Kiadó, Bp., p. 333–344.

2005/d Limitarea libertăţii presei minorităţilor (1919–1989) – Studiu istoric şi analiză tipologică a cenzurii. (A kisebbségi sajtónyilvánosság korlátozása Romániában [1919–1989]. Történeti vázlat és cenzúra-tipológiai vizsgálat.) In: Marian Petcu szerk.: Cenzura în spaţiul cultural românesc. Comunicarea.ro Kiadó, Buk., p. 309–323.

2006/a Minden értékre nyitottan. In: Fűzfa Balázs szerk.: A hajnal frissessége. Esszék, tanulmányok, versek Láng Gusztáv tiszteletére. Savaria University Press Alapítvány, Szombathely, p. 78–85.

2006/b József Attila székely származástudata. In: Serfőző Simon szerk.: A költő és olvasója – József Attila és utókora. A Tokaji Írótábor 2005. évi tanácskozása. Bíbor Kiadó, Miskolc, p. 175–179.

2007/a Kisebbségi létértelmezések – kisebbségi életstratégiák. In: Balázs Imre József, Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy szerk.: Kiemelés tőlem. Emlékkönyv Kántor Lajos hetvenedik születésnapjára. Komp-Press Kiadó – Korunk, Kolozsvár, p. 155–172.

2007/b Húsz év a kétezerből. Széljegyzetek Nagy Gáspár verseskönyvéhez In: Kántor Lajos szerk.: Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié. Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból (1957–2007). II. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, p. 234–245.

2008/c Az Erdélyi Fiatalok szerepe az Ady-kultusz történetében. In: Muzsnay Árpád szerk.: „Mítosz vagy valóság?” Irodalmi tanácskozás és megemlékezés a 130 éve született Ady Endréről. Az EMKE Partiumi Alelnöksége és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kiadása, Szatmárnémeti, p. 104–111.

2008/d Magyar diákegyesület Bukarestben. In: Bányai Éva szerk.: Narratívák párbeszéde. RHT Kiadó, Bukarest–Sepsiszentgyörgy, p. 221–239.

2008/e Dsida Jenő és a kolozsvári Jancsó-fivérek. In: Fedinec Csilla szerk.: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. MTA – Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Bp., p. 277–297.

2009/a Móricz Zsigmond és a fiatal erdélyi írónemzedékek. In: Muzsnay Árpád szerk.: Ady Endre- és Móricz Zsigmond tanácskozás. Az EMKE Partiumi Alelnöksége és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kiadása. Szatmárnémeti, p. 140–155.

2009/b A Székely bánja előtörténete és utóélete. In: Takács Péter szerk.: Csaba királyfi elárvult népe (Székely konferencia, 2009. okt. 2–3.) Az Erdély-történeti Alapítvány Kiadványa. Debrecen, Erdély-történeti Könyvek 8. p., 111–136.

2010 A műveltségteremtés bartóki-kodályi útján. Az Erdélyi Fiatalok falukutatásainak néprajzi és népművészeti szempontjai. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos – Pozsony Ferenc szerk..: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 18. Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, p. 143–166.

2011/a László Dezső kisebbségvédelmi bölcselete. In: Gréczi-Zsoldos Enikő szerk.: Versében él… Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján. Bíbor Kiadó, Miskolc, p. 43–59.

2011/b Magyar könyvkiadás Romániában. In: Serfőző Simon szerk.: A magyar irodalom égtájai – Sokágú síp Tokajban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 27–32.

2011/c Eltartanak-e klasszikusaink? In: A magyar irodalom égtájai – Sokágú síp Tokajban. Bíbor Kiadó, Miskolc, p. 222–229.
2012/a Aspecte ale implicării Securităţii în cenzura comunistă (1965–1989). [A cenzúra és a Szekuritáté együttműködése 1965 és 1989 között.] In: Ilie Rad szerk.: Cenzura în România [Sajtócenzúra Romániábn]. Tribuna Kiadó, Cluj, p. 55–63.

2012/b Modelarea reportajului sociografic în anii 70, sec. XX. [A hetvenes évek szociográfiai riportjai.] In: Silvia Grossu szerk.: Mass media: între document şi interpretare [Sajtótörténeti tanulmányok.] Centrul Editorial-Poligrafic USM, Chişinău, p. 40–47.

2013/a A dogmatikus irodalomszemlélet színeváltozásai 1956 és 1965 között. In: Serfőző Simon szerk.: „Eltiltva és elfeledve.” A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban 1945–2013. Bíbor Kiadó, Miskolc, 224–235.

2013/b Erdélyi magyar irodalom a budapesti Napkeletben. Alkotók, művek, értékszempontok 1923 és 1937 között. In: Kollarits Krisztina szerk.: Thormay Cécile-emlékkonferencia. Magyar Művészeti Akadémia, p. 19–146.

2013/c A tiszta gondolat, a tiszta stílus szerelmese – Szabó Zoltán értékszemlélete. In: Egyed Emese, Pakó László, Weisz Attila szerk.: Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, p. 101–118.

2013/d „Am trăit şaizeci de ani în treizeci...” 75 de ani de la moartea lui Dida Jenő. [Harminc év alatt hatvan évet éltem. Dsida Jenő halálának 75. évfordulója.] In: Irina Petraş szerk.: Viaţa literară la Cluj. [Kolozsvár irodalmi élete.] Ed. Eikon Könyvkiadó, Cluj-Napoca, p. 29–31.

2014/a Szekusok és poloskák. In: Kántor Lajos szerk.: Titkosan – nyíltan. Korunk-történetek a titkosszolgálatok működéséről. Korunk – Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 22–24.

2014/b „Mikó-megfigyelők” a szerkesztőségben. In: Kántor Lajos szerk.: Titkosan – nyíltan. In: Kántor Lajos szerk.: Titkosan – nyíltan. Korunk – Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, p.150–158.

2015/a Tompa László udvarhelyi „udvartartása”. In: Baranyai Norbert – Imre László –Takács Miklós szerk.: In memoriam Görömbei András. Debreceni Egyetemi Kiadó, p. 217–226.

2015/b Erdélyi változások és változatlanságok 1989 után. In: Kovalszki Péter és Ludányi András szerk.: Együtt a szétszórtságban. ITT – OTT Kalendáriom 2015. A Magyar Baráti Közösség kiadása, Ann Arbor, MI, 80–90.

2015/c Az Anyám könnyű álmot ígér műfajtörténeti háttere. In: Lázok János szerk.: (M)ilyen gazdagok vagyunk (?) Polis – UartPress, Kolozsvár – Marosvásárhely, 47—59.

2015/d Az induló Válasz és az Erdélyi Fiatalok. Levélkommentárok a kapcsolatépítés történetéből. In: Imre László szerk.: „Hogy megállítaná a múló időt”. Antológia Márkus Béla 70. születésnapjára. Orpheusz Kiadó, Bp., 139–149.

2015/e A tények harangnyelvén. In: Aniszi Kálmán: Csillagösvényeken. Életutak a változó időben. Kiadja a Székely Ház Alapítvány, Bp.,117–130.

2015/f Páskándi, a Kriterion-szerkesztő. In: Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda, Zsávolya Zoltán (szerk.): Nemzet – sors – identitás. „európai látószögű magyar”. Írások a hatvanéves Bertha Zoltán tiszteletére. Károli Gáspár Református Egyetem – LʼHarmattan Kiadó, Bp., 413–429.

2016/a Bedrótozott nemzedék, összedrótoizott nemzet. In: Bíró Gergely (szerk.): Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában. Bíbor Kiadó, Tokaji Írótábor Egyesület, Miskolc, 2016. 129–138.

2016/b Somai Józsefről, (szülő)földközelben. In. Bodó Barna (szerk.): Civil jóság – civil hatékonyság (Somai József 85 éves). Magyar Civil Szervezetk Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2016. 71–76.

Folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása I–II. Korunk, 1974. 4. 566–573.; 5. 661–665.

2. NyIrK-impulzusok. Utunbk, 1976. 2.

3. A NyIrK első húsz éve. Utunk, 1977. 10.

4. „Az érzékenység és értelem új formái” – az Echinox műhelyében. Utunk, 1977. 27.

5. A népiség elve az Erdélyi Helikonban. In: Szabó Zoltán (szerk.): Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1984. 104–144. Lásd még in: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. 46–77.

6. A régi Korunk népiségszemlélete. Korunk, 1991. 3. 301–306. Bővebben lásd in: Cs. P.: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 94–109.

7. Egyetlen hatalmunk: a (sajtó)nyilvánosság. Korunk, 1992. 7. 33–40. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Kriterion Könyvkiadó, Buk., 1997. 170–182.

8. Sajtó és hatalom. Korunk, 1992. 7. 124–125.

9. A modellértékű lapszerkesztés gondja és felelőssége. Korunk, 1993. 1. 52–56.

10. Spectator kisebbségi sajtóképe. A Hét, 1995. 38. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 58–65.

11. Az új tárgyiasságtól a Korunk népi realizmusáig. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1995. 1. 15–28.

12. Egyházi és vallásos sajtó – kisebbségben. Református Szemle, 1996. 2. 123–128. Ua. in: Cs. P.: Metaforától az élet felé. 183–192.

13. „Irodalomirányítás”: 1947–1989. Korunk, 1996. 4. 12–20.

14. Az Erdélyi Fiatalok szerepe a kisebbségi értelmiségnevelésben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1996. 2. 121–138.; 1997. 1. 23–36.

15. A sajtótörténet-írás eredményei és gondjai Erdélyben. Magyar Média, 2000. 1. 80–86.

16. Időrobbanás? Korunk, 2001. 2. 24–30. Ua. in: Cs. P.: Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. 23–31.

17. Dsida Jenő és az Erdélyi Fiatalok. Helikon, 2003. 11.

18. A kisebbségi sajtónyilvánosság korlátozása Romániában (1919–1989).

19. Legkeletibb Nyugat – legnyugatibb Kelet. Venczel József pályakezdése. Székelyföld, 2004. 2. 49–70.

20. Benedek Elek és a Tizenegyek. Duna-part, 2004. 1. 44–48.

21. Vallasek Júlia sajtótörténeti esszéi. Korunk, 2004. 2. 121–122.

22. László Dezső az Erdélyi Fiatalok körében. Korunk, 2004. 7. 75–85.

23. Napkelet (1920–1922). Korunk, 2004. 8. 126–127.

24. József Attila, a „félig székely”. Székelyföld, 7. 54–72.

25. József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek. Új Dunatáj, 4. 41–63.

26. Az Erdélyi Fiatalok értékorientációja a történetkutatásban. Korunk, 2007. 2. 108–112.

27. Románok és magyarok – kisebbségben és többségben. A száz éve született Bíró Sándor emlékére. Székelyföld, 2007. 4. 97–116.

28. Munkássága a Magyar Örökség része. Beke György fejfájára. Forrás, 2007. 5. 109–112.

29. Az Erdélyi Fiatalok szerepe az Ady-kultusz történetében. Tiszatáj, 2007. 8. 45–53.

30. Védőháló nélkül. In memoriam Zágoni Attila (1945–1989). Székelyföld, 2007. 9. 84–87.

31. Sorskérdések hálójában – Ady, Móricz és Szabó Dezső hatása az Erdélyi Fiatalokra. Kortárs, 2008. 4. 85–92.

32. Magyar diákegyesület Bukarestben. Székelyföld, 2008. 9. 101–114.

33. Egy ’68-as riportvita, elő- és utótörténettel. Korunk, 10. 41–49.

34. Szabó Dezső és az Erdélyi Fiatalok. Hitel, 2008. 12. 106–121.

35. Az Erdélyi Fiatalok történelemszemlélete. Kisebbségkutatás, 2009. 4. 604–652.

36. Egy sajtótörténeti szintézis erdélyi előmunkálatai. ME-dok, 2010. 2. 5–7.

37. Az Erdélyi Fiatalok unitárius munkatársai. Keresztény Magvető, 2011. 2. 140–153.

38. Szabó T. Attila katedrálisa. Nyelvünk és Kultúránk, 2011. 167. 36–45.

39. Egy 1957-es irodalmi vita és a dogmatikus irodalomszemlélet erdélyi színeváltozásai). Korunk, 2012. 10. 88–95.

40. Nemzedéki értékhorizontok drámája – Az Erdélyi Fiatalok és a Hitel konfrontációi 1935 és 1940 között. Hitel, 2012. 10. 87–99.

41. Dsida Jenő, a Pásztortűz-szerkesztő. Kortárs, 2013. 1. 69–77.

42. Ízléskultúrák és értékpreferenciák. A kolozsvári és a budapesti Napkelet szellemi öröksége. Helikon, 2013. 2013. 8. 13–14.

43. A tiszta gondolat, a tiszta stílus szerelmese – Szabó Zoltán értékszemlélete. Kortárs, 2013. 7–8. 113–124.

44. „Mikó-megfigyelők” a szerkesztőségben. Korunk, 2014. 1. 68–73.

45. Fiatal alkotók erdélyi műhelyei 1965 és 1975 között. Lapok, viták, antológiák. Magyar Napló, 6. 13–23.

46. Clujul „în vecinătatea” orașului Noirmoutier. Narațiunea unui coșmar secular, Mănăstirea Neagră. Apostrof, 5–7.

47. A Tizenegyektől a Szülőföldemig. Irodalmi Magazin. 2015. 76–70.

48. Nagy Károly emlékezete. Nyelvünk és Kultúránk, 1–4. 119–125.

49. Az írói lelkiismeret móriczi mértéke (Egy 1931-s levélváltásmargójára). Irodalmi Magazin, 2016. 1. 52–54.

50. Írók a két világháború közti hírlapoknál. Művelődés, 2016. 6. 21–25. 5.

51. A kisjenői csonkafenyő (Olosz Lajos szimbolista létköltészete). Látó, 2016. 7. 96–105.

52. „Obşteasca înviere“ a lui Tamási Áron. Apostrof, 2016. 5. 28–29.

53. Erdélyi változások és változatlanságok 1989 után. Hitel, 2016. 8. 41–61.

54. Tell Vilmos bizonyára nem import almát lőtt le a fia fejéről. Székelyföld, 2016. 9. 82–91.

TIBORI SZABÓ ZOLTÁN, egyetemi docens

Kötetek:

Árnyékos oldal. Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Koinonia, Kolozsvár, 2007, 326 p.
A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája, 1920-1948. (Újvári Máriával.) Minerva Művelődési Egyesület Kiadója, Kolozsvár. Szerk.: Tibori Szabó Zoltán, 2015, 436 p.

Gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok:

1998 A kisebbségi jogok és a nyilvánosság. In: Vásárhelyi Mária, Halmai Gábor (szerk.): A nyilvánosság rendszerváltása, Új Mandátum, Bp., 1998. 58–61.
2003 The Limits of Public Sphere in The Case of Minorities, in: Conferinta Internationala Cenzura in Europa, Cluj-Napoca, 27-29 septembrie 2001, UBB Cluj-Napoca – Editura Dacia, Szerk.: Corin Braga, 2003, 66–69.
2004 Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In: Randolph L. Braham (szerk.): Tanulmányok a holokausztról - vol. III, Balassi Kiadó, Bp., 2004. 103–142.
2008 Erdélyi zsidó sors a holokauszt után. In: Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán (szerk.): Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája. Park Kiadó-Koinonia, Budapest–Kolozsvár, 2008. 469-485.

2011 Önzetlenül, névtelenül, diszkréten – a közösségért. A Minerva. In: Balogh F. András et al. (szerk.): Újrateremtett világok. Írások Cs. Gyimesi Éva emlékére. Argumentum, Bp., 2011. 343–353.

2014 Márton Áron – A Népek Igaza. In: Győrffy Gábor, Péntek Árpád (szerk.): Közösségteremtő (régi és új) média. MEGA Kiadó, Kolozsvár, 2014. 57–66.

2015/a A kolozsvári Minerva művészetpártoló munkája (1920-1940). In: Szücs György (szerk.): Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet. 1920–1990. Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2015. 58–65.

2015/b A holokausztemlékezet korai erdélyi alkotásai. In: Kállay Eszter, Szücs Teri (szerk.): Bevésett nevek. Az ELTE holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia. ELTE BTK, Bp., 2015. 177–192.

Folyóiratokban megjelent tanulmányok:

Tényfeltáró újságírók harca a hatalommal, ME-dok, 2008. 1. 9–20.
Korrupció és sajtójog. ME-dok, 2008. 3. 5–13.
A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet (1920–1948) – 1. rész: Erdély legnagyobb lap-, könyv- és tankönyvkiadójának történetéhez, ME-dok, 2010. 3. 11–20.
A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet (1920–1948) – 2. rész: Erdély legnagyobb lap-, könyv- és tankönyvkiadójának történetéhez. ME-dok, 2010. 4. 33–44.
A Minerva nyomda és könyvkiadó (1920-1948) kiadványainak jelentőségéről. (Újvári Máriával.) Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve – 20, Kolozsvár, 2012. 95–122.

VALLASEK JÚLIA, egyetemi docens

Könyvek:

Sajtótörténeti esszék. Kriterion Könyvkiadó, 2003.

Elváltozott világ. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.

Kötetben megjelent tanulmányok:

1. Irodalom és identitás. Erdélyi irodalom 1940–1944 között. In: Berényi Dénes (szerk.) Tudományos Konferencia a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából. 133–139.

2. Tükörjáték (Balázs Ferenc mészkői munkája két megközelítésben). In: Botházi Mária – Győrffy Gábor (szerk.): Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65.születésnapjára. Medea – Művelődés. Kolozsvár. 2010. 39–47.

3. Rendszerváltás a romániai magyar ifjúsági sajtóban. Kortárs magyar kisebbségi irodalmak. Balázs Imre József. szerk. Egyetemi Műhely Kiadó. 2013. 190–205.

4. Balra át! Jékely Zoltán a Világosság „kultúrpolitikusa”. In: Biró Annamária – Boka László (szerk): Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, irodalmi csoportosulások. Partium Kiadó, 2014.

5. Különös házasság. Hírlapírás és irodalom viszonya a Keleti Újságban 1940-1944 között. In: Győrffy Gábor, Péter Árpád (szerk.) Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média. Editura Mega Kiadó, Kolozsvár, 2014. 33–57. ISBN 978-606-543-570-4, 33-57.

Folyóirat-publikációk:

1. "Az érték és jószándék mandátuma" A Termés szerepe az 1940-44 közötti erdélyi irodalomban. Látó, 2001. 2. 78–102.

2. Hagyomány és önkanonizáció. Az Erdélyi Helikon 1940-44 között. Korunk, 2002. 4.78–85.

3. A terepismeret és csapdái. (Kós Károly a román irodalomtörténetírásban). Hitel, 2002. 3. 115–119.

4. A konzervativizmus jellemzői (A Pásztortűz szerepe az erdélyi irodalom 1940-44 közötti korszakában). Látó, 2002. 11.112–129.

5. Az elismerés fokozatai (Bánffy Miklós munkássága a második világháború idején). Holmi, 2002. 10. 1308–1317.

6. Emlékírók és krónikások (Önelbeszélő művek az erdélyi magyar irodalom 1940–1944 közötti korszakában). Alföld, 2002. 11. 67–81.

7. Szótárak és kérdőjelek. (Az erdélyi magyar irodalom kánonjainak alakulása a két világháború között.) Hitel, 2003. 1–2. 102–112.

8. Kipergett magvak (Fiatal erdélyi szerzők népiségkoncepciója a 40-es években) Forrás, 2003. 3. 80–91.

9. Nyirő József és Tamási Áron prózája 1940-44 között. Új Forrás, 2003. 3. 47–60.

10. A clown és a picaro álarca (Karácsony Benő utolsó regényei). Holmi, 2003. 3. 345–350.

11. Az erdélyi történelmi regény a második bécsi döntés után. Itk., 2004. 2. 231–244.

12. Az újraolvasás kora. Limes, 2006. 2. 93–107.

13. A gyermekkép változása a Pionír tükrében. Debreceni Disputa. 2006/10. 57-62.

GYŐRFFY GÁBOR egyetemi adjunktus

Könyvek:

Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszakában. Komp-Press, Kolozsvár, 2009.

Gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok:

1. A Korunk a cenzúrahivatal jelentéseiben. In: Kántor Lajos (szerk.): Titkosan-nyíltan. Komp-Press, 2014.

2. The Anatomy of Conviction. The State Socialist Press Propaganda in Communist Romania (1944-1953). In: Attila Gábor Hunyadi (ed.): State and Minority in Transylvania, 1918-1989. Studies on the History of Hungarian Community. Columbia University Press, New York, 2012. 447-476.

3. Elita literară maghiară din România în contextual revoluției de la 1956. In: Răduț Bîlbîie-Florin Șperlea-Mihaela Teodor (coord.): Jurnalismul – o preocupare a elitei. Studii și cercetări de istorie a presei. Tritonic, București, 2013. 200–209.

4. Az erdélyi sajtó a reformkor kezdetén. Hírlapkiadási kezdeményezések. In: Győrffy Gábor-Péter Árpád (szerk.): Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média. Mega, Kolozsvár, 2014.

5. A magyar nyelvű sajtó és sajtószabadság története Romániában 1918-1989. In: Apró István-Paál Vince (szerk.): A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig. Fejezetek a magyar sajtószabadság történetéből. Médiatudományi Intézet, 2014. 97–165

Konferencia-kötetekben megjelent tanulmányok:

1. Kommunista cenzúra a XX. században. In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2004. 1120–1127.

2. Mitul presei libere. In: Curente şi tendinţe în jurnalismul contemporan. Limes, Cluj-Napoca, 2003. 69–72.

3. A romániai szocialista nyilvánosság vázlata. RODOSZ Konferenciakötet, 2007. 93– 97.

4. Ideológiai fordulatok a Román Kommunista Párt politikájában. In: Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája, Kolozsvár, 2006. December 9. Kiadja a Medea Egyesület, Kolozsvár, 2007. 77–89.

5. A romániai magyar cenzúra tipológiai vizsgálata. In: T Szabó Levente, Zabán Márta (szerk.) Filo-logikák. Fiatal kutatók tanulmányai az irodalomtudomány, a nyelvészet és a filozófia köréből. Kriterion, Kolozsvár, 2007. 335–341.

6. A romániai magyar könyvkiadás a kommunista hatalom szolgálatában. In: T Szabó Levente, Zabán Márta (szerk.) Filo-logikák. Fiatal kutatók tanulmányai az irodalomtudomány, a nyelvészet és a filozófia köréből. Kriterion, Kolozsvár, 2007. 516–534.

7. Propaganda integrativă a presei comuniste din România în perioada 1947-1954. In: Mass-media: între document și interpretare. Studii și cercetări de istorie a presei. Congresul Internațional de Istorie a Presei, Chișinău, 27-28 aprilie 2012. Centrul Editorial Poligrafic USM, 2012. 34-40.

8. Könyvcenzúra Erdélyben a 18. század második felében = Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig. Szerk. EGYED Emese. Bolyai Társaság – Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, 2014.

Interdiscipinary Methods in Media History Research. In: Iulian Boldea (coord.): Communication, Context, Interdisciplinarity. Petru Maior University Press, 2014. 43-50.

Folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. Az erdélyi magyar kultúra a cenzúra árnyékéban. Magyar Média, Budapest, 2001/1. 6–15.

2. Communist censorship in the 20 th century. Transylvanian Press and Book Publishing in the Shadow of Censorship. Philobiblon, Lucian Blaga Central University Library Bulletin, Cluj University Press, vol. VIII-IX, 2003–2004. 247–275.

3. Aspecte ale presei maghiare din România între anii 1956-1957. Jurnalism şi Comunicare, Bucureşti, 2005/2. 78–81.

4. Katasztrófák médiaképe avagy: hatalmi érdekek a sajtóban. Korunk, 2006/3. 105– 108.

5. Két erdélyi szamizdat kiadványról. Korunk, 2006/10. 140–142.

6. A független erdélyi magyar sajtórendszer felszámolása a második világháború után. ME.DOK, 2006/1. 23–29.

7. Női társadalmi szerepek a kommunista propagandában. Korunk, 2007/3. 27–31.

8. Irodalomirányítás a második világháború utáni Romániában (1944–1949). Székelyföld, 2007/3. 63–86.

9. A romániai kommunista integrációs sajtópropaganda alaptételei (1945–1956). ME.DOK, 2007/1. 43–49.

10. Adrian Marino: Alternativa autohtonă a culturii libere. Hermeneutica Bibliothecaria. Antologie Philobiblon III. Biblioteca Centrală Universitară Lucian Blaga, Cluj-Napoca, 2007. 292–300.

11. A Korunk a cenzúrahivatal jelentéseiben. Korunk, 2007/9. 28–33.

12. Sajtócenzúra a kommunista Romániában. Regio, Budapest, 2007/3. 95–117.

13. A kommunista cenzúra intézményrendszerének kialakulása Romániában. ME.DOK, 2007/2. 15–22.

14. An Autochton Alternative of the Free Culture During Communism. Philobiblon, Lucian Blaga Central University Library Bulletin, Cluj University Press, vol. XII, 2007. 229–235.

15. Irodalomirányítás Romániában a magyarországi forradalom előtt és után (1953–1959). Székelyföld, 2007/12. 47–68.

16. Cenzura presei clujene de limbă maghiară în perioada stalinistă (1944–1953). Jurnalism şi Comunicare, Bucureşti, 2007/4. 65–70.

17. A romániai magyar könyvkiadás a kommunista cenzúra és propaganda korában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2008/1. 3–23.

20. A sztálini időszak kommunista sajtópropagandája Romániában. Magyar Kisebbség, 2008/1–2. 168–185.

21. Ellenpontok/Contrapuncte – prima publicaţie samizdat din România comunistă. Revista Română de Istoria Presei, 2009/1. 15–17.

22. Rituális elemek a romániai államszocialista sajtópropagandában. Médiakutató, 2009/2. 29–39.

23. Regime Change of Public Space in Hungarian-language Romanian Press of 1990. Philobiblon, Lucian Blaga Central University Library Bulletin, Cluj University Press, vol. XIV, 2009. 334–341.

25. Diktatúra és kisebbségi ellenállás a nyolcvanas években. In: Botházi Mária–Győrffy Gábor (szerk.): Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65. születésnapjára. Medea–Művelődés, Kolozsvár, 2010. 11–19.

26. A háromnyelvű brassói sajtónyilvánosság megszületés az 1830-as években. Magyar Könyvszemle, 2010/4. 453–474.

27. Posbilitățile interdisciplinare ale cercetării istoriei mass-media. Revista Română de Istoria Presei, 2011/1. 80–87.

28. Az Erdélyi Magyar Hírvivő századai. ME-dok, 2011/2. 39–49.

29. A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása. ME-dok, 2011/4. 5–15.

30. Aspecte ale presei maghiare din perioada interbelică. Revista Română de Istoria Presei, 2011/2. 36-43.

31. Presa literară maghiară din România. Impunerea metodei realismului socialist în perioada 1946-1949. Revista Română de Istoria Presei, 2012/1. 41-48.

32. Amit el akartak hitetni. Propaganda a romániai sajtóban az 1950-es években. Transindex, http://itthon.transindex.ro/?cikk=18459 (2012. november 18)

33. Censorship of the Hungarian-language Press in Communist Romania (1944-1953). Studia Ephemerides, 2012/2.

ÚJVÁRI MÁRIA ny. egyetemi adjunktus, könyvtártudományi kutató

Önállóan vagy társszerzőként megjelent fontosabb munkái:

1995 Romániai magyar könyvkiadás 1950 – 1953.

2005 Gáll Ernő életműmű-bibliográfiája.

2006 Romániai Magyar Könyvkiadás 1954-1959.

2008/a Romániai magyar könyvkiadás 1960 – 1986. (16 000 cím)

2008/b Benkő Samu életmű-bibliográfiája.

2009/a Az “Erdélyi Fiatalok 1930 – 1940” repertóriuma.

2009/b Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak bibliográfiája 1859 – 2008.

2012/a A Minerva nyomda és könyvkiadó (1920 – 1948) kiadványainak jelentőségéről.

2012/b A Minerva nyomda és könyvkiadó (1920-1948) kiadványainak jelentőségéről. (Tibori Szabó Zoltánnal.) Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve – 20, Kolozsvár, 2012. 95–122.

2014 Erdélyi sajtótörténeti bibliográfia (1919–2014). (Cseke Péterrel) ME-dok, 2014. 4. 79–108.

2015/a A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája, 1920-1948. (Tibori Szabó Zoltánnal.) Minerva Művelődési Egyesület Kiadója, Kolozsvár. Szerk.: Tibori Szabó Zoltán, 2015, 436 p.

2015/b ME-dok-repertórium 2006–2015. ME-dok, 2015. 4. 59–133.

BOTHÁZI MÁRIA, egyetemi adjunktus

Önálló szakkönyv:

Átmenetek. A harmadik Korunk rendszerváltó tíz éve – Korunk Komp-Press – Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2015.

Szerkesztett szakkönyvek:

2010 Tükörjáték. Emlékkönyv a 65 éves Cseke Péter születésnapjára (szerkesztette Botházi Mária, előszóval ellátta Győrffy Gábor). Medea – Művelődés, Kolozsvár, 2010.

2009/a Nyelv és kommunikáció. Médea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár 2009 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária és Péter Árpád).

2009/b Közbeszéd és önismeret – Médea Egyesület –Művelődés, Kolozsvár 2009 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária).

2008/a Esettanulmányok. Médea Egyesület –Művelődés, Kolozsvár, 2008 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária)

2008/b Média és kultúra. Médea Egyesület –Művelődés, Kolozsvár, 2008 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária)

2007/a A médiakutatás módszertani követelményei – Médea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2007 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária)

2007/b Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. Médea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2007 – konferenciakötet (szerkesztette Botházi Mária)

Tanulmányok:

1. Korunk-foyamok, Korunk-történetek, Korunk-értelmezések, In. Győrffy Gábor és Péter Árpád (szerk.): Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média, Mega Kiadó, Kolozsvár, 2014.

2. A romániai magyar sajtó/média képe és szerepe az erdélyi közéletben a Korunk 1990 és 2000 közötti lapszámai szerint, In. Me.dok, Kolozsvár, 2012/3.

A tudományos világképünk a nyolcvanas években, In: Cseke Péter (szerk.): A tudomány határai, Komp – Press, Kolozsvár, 2011.

3. A tranzit időszak arcai. Sajtóhelyzet a rendszerváltás hajnalán, In: Me.dok, 2011. szeptember

4. A Korunk természettudományos közlései a nyolcvanas években, In: Korunk, 2010. szeptember

5. Szerkesztők és szerepvállalások a régi Korunkban: Dienes László és Gaál Gábor, In: Me.Dok, 2010. június

6. Mire kötelez a név?A Korunk harmadik folyamának útkereső éve, In: Tükörjáték. Emlékkönyv a 65 éves Cseke Péter születésnapjára, Medea – Művelődés, Kolozsvár, 2010

7. A civil média és lehetőségei. Fórumok, blogok, wikik, In: Korunk, 2008 március

8. Az internet mint nyilvános tér. Miért utópia a globális virtuális kávéház? In: Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések, Médea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2007.

9. Particiaptív újságírás – az újságírás kiterjesztése vagy hanyatlása?, In: Me-dok, Kolozsvár, 2006/4.

PÉTER ÁRPÁd, PhD, óraadó egyetemi oktató

Tanulmánykötetekben megjelent publikációk:

Metadiskurzusok, kanonizációs mozgások a posztmodern médiában. In: Botházi Mária (szerk.): Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések, Medea Könyvtár 1, Kolozsvár, 2007.

Referencia és mediálás. In: Botházi Mária (szerk.): A médiakutatás módszertani követelményei. Medea Könyvtár 2, Kolozsvár, 2007.

Menekvés a multimédiás kultúra? In: Botházi Mária – Péter Ápád (szerk.): Nyelv és kommunikáció, Medea Könyvtár 6., Kolozsvár, 2009.

Paradigmaváltás az online újságírásban. In: Botházi Mária – Győrffy Gábor (szerk.): Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65. születésnapjára, Medea – Művelődés, Kolozsvár, 2010.

Világszerűen interaktív médiumok. Kísérlet a videojátékok fogalmának körülírására, In: Győrffy Gábor – Péter Ápád (szerk.): Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média. Editura Mega, Kolozsvár, 2014.

Folyóiratokban megjelent tanulmányok:

Korunk

2008. március: A ME.dok-projekt

2008. október: Negyvenedik évforduló a 2000-ben

2009. április: A mémek és a logika

2010. szeptember: Az álságos médiabeszéd (Újrapublikálva 2011-ben, a Cseke Péter által szerkesztett A tudomány határai című kötetben, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár)

2012. október: Virtuális hungarikumok

2012. december: Egyedül a gép előtt, milliók a gépben. Mindennapi videojátékaink

2014. június: A Kárpát-medence magyar fiataljai

ME-dok

2006/1: Történelem, média, narráció

2007/1: Metadiskurzusok, kanonizációs mozgások a posztmodern médiában

2007/3–4: Integratív mediáció a természet- és humántudományi diskurzusokban

2008/1: A mediálás trópusos természete. Az idő mediálhatatlansága

2008/3: Az idő és a mediáló diskurzus

2008/3: A Revista Română de Jurnalism şi Comunicare című folyóirat 2008/3-as száma

2009/1: A Revista Transilvană de Ştiinţe ale Comunicării

2009/2: TIFF 2009 (filmkritika-összeállítás a 2009-es Transilvania International Film Festival-ról)

2009/4: Az interaktív multimédia perspektívái

2009/4: A multimédiás kánon kialakulása a 19. századi magyar irodalomban (Szajbély Mihály Intermediális randevúk a 19. században című könyvéről)

2013/2 Performansz és rekanonizáció. Georges Méliès a 2012-es TIFF-en

2015/1 „Címlapsztorik”. Szerkesztőségi tematizálás, tabuk és „hírközlés-univerzáliák” az erdélyi magyar nyomtatott médiában

BAKÓ EDIT, PhD, tanár

Konferencia-kötetekben mejelent tanulmányok:

1. Mi és ti. A nemzetiségi kérdés egy erdélyi román szemszögéből a 19. század végén. In Mihály Vilma-Irén – Pap Levente – Pieldner Judit – Tapodi Zsuzsa (szerk.): HOMO VIATOR Tanulmányok az irodalom-, nyelv- és kultúratudományok köréből. RHT Kiadó – Bukarest – Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Múzeum-Egyesület – Kolozsvár, 2015, 134–144.

2. A sajtó mint játéktér. In Veress Károly (szerk.): Játék és tudomány. Interdiszciplináris párbeszéd 2. A Bolyai Társaság és a Babeş‒Bolyai Tudományegyetem közös szervezésében tartott nemzetközi interdiszciplináris konferencia előadásai. Egyetemi Műhely Kiadó, Bólyai Társaság, Kolozsvár, 2014, 101‒112.

3. A kolozsvári Itthon kör működése a 19. század végén. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Folyamatok, szövegek, események. A Kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola Tanulmányai. Egyetemi Műhely Kiadó, Bólyai Társaság, Kolozsvár, 2014, 15‒28.

4. A kisebbségi létkérdés megmutatkozása a Magyar Polgár és a Kolozsvár című lapok mentén. In: Bóna László − Hajdú Anikó (szerk.): Nemzet és kisebbség. Társadalomtörténeti változások a XIX−XX. században. TéKa, Komárom, 2014, 63−76.

5. Jónás Cholera-cseppjei. In: Borbély András − Orbán Jolán − Pieldner Judit (szerk.): Irodalom, test, emlékezet. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014, 358−368.

6. K. Papp Miklós és Szinnyei József levelezése. ME-dok 2013/4. VIII. évf. 4. sz., Kolozsvár, 17−25.

7. Mit írok? Miért írok? Hogyan írok? (Kérdésfelvetések egy 19. századi sajtótörténeti kutatás kapcsán). In:”Kit érdekel az irodalom-rizsa?” És mire jó egyáltalán? Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság−Kolozsvár, 2012, 87−97.

8. Az erdélyi sajtó intézményesülése a XIX. század második felében. In Bárdosi Vilmos (szerk.): Tanulmányok. Történelemtudományi Doktori Iskola. Asteriskos 2. budapest, 2012, 189−198. 2.

Tudományos szaklapban megjelent írások:

Az erdélyi sajtó „szabadsága” a kiegyezést követő években. ME-dok, 2015/1. X. évf., 1. sz. 109‒118.

Petelei Kolozsvárja. Korunk. III. folyam, XXIII/ 10. 2012. október, 95−98.

K. Papp Miklós és Orbán Balázs szakmabeli és baráti szerepköre. ME-dok, 2012/3 75‒82.

A szerkesztő postája. ME-dok, 2011/4, VI. évfolyam, 4. sz. 107−115.

Két 19. század végi kolozsvári lap elméleti vonatkozásai (A Magyar Polgár és a Kolozsvár). ME.dok, 2011/3, VII. évf. 3. sz. 15−25.

„Meg kellene írni.” (Egy erdélyi sajtótörténeti kutatás dilemmái). ME-dok, 2010/2, V. évfolyam, 2. szám, 79−87.

Online publikciók:

Erdélyi sajtóviszonyok a 19. század második felében (A sajtó szabadsága a kiegyezést követően). In XV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia előadásaiból készült tanulmánykötet, 2011, Győr, 55−60.

http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/apaczainapok/2011/02_XV_Apaczai_NAPOK_Megmaradas_megujulas_szekcio.pdf 3

A „journaliszta”- kép a Magyar Polgár és a Kolozsvár hasábjain. In Novák Anikó (szerk.): Határtalan párbeszédek. (A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma 2014. évi PhD-konferenciájának tanulmányaiból Szeged, 2014. március 1.) Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Budapest, 2014, 169-178.

http://www.martonaron.hu/images/institutes/masz/2014_PhD_Hatartalan%20parbeszedek.pdf.

Pusztába kiáltó szó? (Az erdélyi hírlapírás célja a Magyar Polgár és a Kolozsvár tükrében). Tavaszi Szél Konferenciakötet III., Debrecen, 2014, 20‒26. http://www.dosz.hu/dokumentumfile/TSZ-III-kotet.pdf

BODÓ MÁRTA, PhD, óraadó egyetemi oktató

Önálló kötetek:

Hit, kultúra, kommunikáció. Világhírnév Kiadó, Kolozsvár 2012.

Jóbarát. Egy erdélyi katolikus lap a két világháború között. Verbum, Kolozsvár 2013.

Többszerzős tanulmánykötetben:

2007 A két világháború közti erdélyi katolikus lapok iskolai színielőadásokra vonatkozó közléseinek vizsgálata. In. A médiakutatás módszertani követelményei. Médiaszakos doktori hallgatók konferenciája. Kolozsvár 2007. május 11. (szerk.Botházi Mária), Médea Egyesület–Művelődés, Kolozsvár 2007, 64–76.

2008 Kultúra és katolicizmus. Tamási színdarabjainak fogadtatása A Hírnökben. In. Média és kultúra. Médiaszakos doktori hallgatók IV. konferenciája. Kolozsvár 2008. május 24. (szerk. Botházi Mária), Médea Egyesület–Művelődés, Kolozsvár 2008, 91–99.

2011 „A drámának olyan lehetőségei vannak, mint a vallásnak.”A keresztény/vallási drámáról a Nyugat hasábjain In. Újrateremtett világok – Írások Cs. Gyimesi Éva emlékére (szerk. Balogh F. András–Berszán István–Gábor Csilla), Argumentum Kiadó, Budapest 2011,….

2014 Oly korban éltem... Márton Áron 1939-ben a korabeli ferences sajtó tükrében. In. Ecce sacerdos magnus. Tanulmányok Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára (szerk.: Marton József–Diósi Dávid– Bodó Márta), SZIT–Verbum, Budapest–Kolozsvár, 2014, 88–104.

Folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. Jóbarát. Egy katolikus ifjúsági lap (1925–1940). Könyvesház (A Művelődés melléklete) 2004/1–2, 44–46.

2. Iskolai színpad, színpadi kultúra a két világháború közti Erdélyben egy ifjúsági lap tükrében. Erdélyi Múzeum 2005/1–2, 76–85.

3. Tamási Áron színműveinek színpadi sikeréről a korabeli kritika és néhány műfajelméleti szempont fényében. Symbolon 2006/11, 41–47.

Dsida Jenő ifjúkori versei a Jóbarátban. Művelődés 2007/2 (február)

4. Felelős kommunikáció. Korunk 2007/3, 126–127.

Egyház és kommunikáció, egyházi kommunikáció. [Me-dok] III. évfolyam (2008)/4,73–75.

RÁCZ ÉVA doktorjelölt, óraadó egyetemi oktató

2015/a Változó trendek a hazai magyar médiafogyasztásban. In: Erdélyi Riport (ISSN: 1583-3402)

http://erdelyiriport.ro/tarsadalom/valtozo-trendek-a-hazai-magyar-mediafogyasztasban

2015/b A kelet-európai médiapiac átalakulása: Az elektronikus média változásai Romániában és Magyarországon. In: Romániai Magyar Sajtó (4) 21-23

2014/a Public Radio Broadcasting Past and Present: Case Study: Radio Romania Cluj. In: Jan Malicki Jerzy Malicki: Triumphs and Failures: Poland and the Region after 1989. Varsó, Lengyelország, 30-31.

2014/b Rádió 2.0: Közszolgálat a médiakonvergencia korában. In: Székely Tünde (szerk.): Innováció és kreativitás a tudományban. Kolozsvár.

2014/c Kommunikáció, hang, játék: Kolozsvári Rádió. In: Veress Károly (szerk.): Játék és tudomány: Interdiszciplináris párbeszéd 2. A Bolyai Társaság és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közös szervezésében tartott nemzetközi interdiszciplináris konferencia előadásai. Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó. 157-165. (Egyetemi füzetek; 22, ISBN:978-606-8145-66-2)

2014/d Az audiovizuális média európai szabályozása. In: Győrffy Gábor, Péter Árpád (szerk.): Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média. Kolozsvár, Mega Könyvkiadó, 113-118. (ISBN:978-606-543-571)

ORBÁN KATALIN doktorjelölt, óraadó egyetemi oktató

2014/a Teritorial sau regional? Care dintre cele două noțiuni ar fi mai potrivită pentru denumirea studiourilor din teritoriu ale Televiziunii Române? In: Hello world! Contemporaneitate și provocările globalizării. Ed.: Claudiu Marian, Corneliu Nicolescu. CA Publishing, Cluj-Napoca, 2014. 179–193. old.

2014/b Területi vagy regionális? Melyik kifejezés lenne optimális a Román Tv nem központi stúdióinak megnevezésére és miért? In: Me-dok, 2014/1. 41–51.

2014/c Egy médiaszervezet arca. Az RTV Kolozsvári Területi Stúdiójának műsorrács-elemzése. In: Közösségteremtő (régi és új) erdélyi média. Kolozsvári Médiatudományi Műhely, Mega Kiadó, Kolozsvár, 2014. 119–137. old.

2016 Egy médiaszervezet arca 2.0: a brand mint ígéret. Esettanulmány: RTV Kolozsvári Területi Stúdió.